Legújabb fejlemények a szakképzésben és a szakképzés digitalizációjában

Szerző: | feb 15, 2020 | Szakképzés

Franciaországban életbe lépett a francia jogszabály (2018. szeptember 15-i) az egyén szakmai jövőjének megválasztási szabadságáról. A jogszabály teljesen újrarendezi a szakképzési tájképet. Lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy felállítsák saját szakképzési testületeiket, ami a francia szakképzési rendszer teljes átalakításához vezethet. A kormányzat egy „szerződésenkénti költséget” is bevezetett, amely 2020 januárjában lép életbe, valamint felemelte az ipari tanulói korhatárt is 25-ről 29 évre.

Finnországban a reform része a lehetőségek növelése a munkahelyi tanulásra és a tanulószerződéses képzés rugalmasabbá tétele, rövidebb periódusokkal és egyéni tanulói tervekkel. A nehézséget a kkv-k számára az okozza, hogy nem sokat tudnak még az új rendszerről. Az FFE reméli, hogy kap kormányzati támogatást egy kkv-k tájékoztatására szolgáló projekthez arról, hogyan használják a szakképzési rendszert a munkások, illetve a vállalkozók saját maguk képzésére.

Lengyelországban a szakmunkástanulók száma 2009 óta 30%-kal csökkent és a kézműiparosok szintén kivonulnak a szakképzés folyamatából. A kormányzatnak szándékában áll a szakképzést teljes egészében az állami iskolarendszerbe helyezni, eltávolítani a kézműipartól. A ZRP-nek sikerült megakadályoznia egy olyan követelmény bevezetését a gyakorlati képzésben közreműködő kézműiparosoknál, amely szerint bizonyítaniuk kellett volna feddhetetlenségüket. Pozitívumként elmondható, hogy a ZRP létrehozott egy online alkalmazást a vizsgák írásbeli részéhez.

Belgiumban semmilyen új reform nem történt, mert az új kormányzat csak nemrégiben kezdte működését, de a szakképzés mint a foglalkoztatás növelésének egy módja.

Az EBC – európai építőipari kisvállalozások szövetsége tájékoztatást adott az építőiparra vonatkozó „Tervezet a Készségek Ágazati Együttműkédéséhez” kezdeményezésről, amely 2019 januárjában indult. A cél egy új építőipari készség keretrendszer létrehozása jó gyakorlatok és kezdeményezések módszeres feltérképezésével a tagállamokban.

Görögországban az új görög kormány új szakképzési törvény bevezetését tervezi. Az egyéni képzési számlák témája máris az asztalon van Görögországban. A tanulószerződések végrehajtásával kapcsolatban a görög kkv-k még mindig sok kihívással szembesülnek a fiatalok befogadása során.

Ausztriában a szakképzés vállalati szinten vonzóbbá válik, mert nagy a kereslet a képzett munkaerő iránt az osztrák vállalkozásokban. Nemrégiben egy új kezdeményezést fogadtak el a felsőfokú szakképzéssel kapcsolatban, beleértve a középiskolákat is, arra bátorítva a tanulókat, hogy felsőfokú szakképzésbe menjenek az egyetem helyett.

Németországban, a szakképzés modernizációjáról szóló törvény 2020 januárjában lép életbe. A német kormány elhatározta, hogy minimálbért állapít meg a tanulószerződéssel tanulóknak, amely évfolyamonként növekszik. Néhány kkv számára nehézséget jelenthet ezen összegek megfizetése tanulóik részére. A felsőfokú szakképzés fogalma lefektetésre került a jogszabályban. A szakképzés vonzerejének megerősítésével kapcsolatban Sperle úr elmondta, van még teendő a szakképzés tanterveinek és programjainak vonzóbbá tétele terén.”