Ez a honlap sütiket (Cookie-kat) használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához!

Adatvédelmi tájékoztató!

 

Hírek

Legfrissebb klíma infók!

Beküldve: Hírek

Tisztelt Tagjaink, olvassák el a következő információkat!

F-gáz képesítést megújító képzések!

A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság tájékoztatása alapján:
Azon képesített szakemberek, akiknek a 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdése alapján
2016. június 30. napjáig meghosszabbításra került a képesítési igazolásuk, 2016. május 12. napján,
19:00 órától a Klímagáz adatbázisban jelentkezhetnek megújító képzésekre.
A jelentkezést a természetes személy felhasználói fiókban, a „Jelentkezés megújító képzésre” fülre
kattintva tehetik meg.
A mindössze egynapos megújító képzés személyes jelenléthez kötött, melyet e-vizsga zár. Az e-vizsgát
a jelentkező a személyes jelenlétet igénylő képzés után 2016. december 31. napjáig teljesítheti.
Felhívjuk a figyelmüket, hogy sikeres megújító vizsgát követően, a képesítések a megújítástól
számított 3 évvel hosszabbodnak meg.

FIGYELEM!!! AZON SZAKEMBEREK, AKIK KORÁBBAN F-GÁZ KREDITPONTOKAT
GYŰJTÖTTEK MÉG NE JELENTKEZZENEK MEGÚJÍTÓ KÉPZÉSRE! HAMAROSAN
MEGJELENNEK A "KLÍMAGÁZ ADATBÁZISBAN" A KORÁBBAN SZERZETT
KREDITPONTOK, ÉS AKIKNEK MEGFELELŐ SZÁMÚ KREDITPONTJA VAN, AZOKNAK
MEGÚJÍTÓ VIZSGA NÉLKÜL AKÁR 3 ÉVVEL IS MEGHOSSZABBODHAT A
SZEMÉLYKÉPESÍTÉSI JOGOSULTSÁGA!!!

Kérjük, figyelje a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság és a HKVSZ honlapját!
AOE - HKVSZ INFORMÁCIÓ
2016.05.13.

Tájékoztató az online pénztárgép üzemeltetését érintő változásokról

Beküldve: Hírek

Tájékoztató az online pénztárgép üzemeltetését érintő változásokról


A 9/2016. (III. 25.) NGM rendelet 2016. április 2-ai hatállyal módosította a pénztárgépek
műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról,
használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé
történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendeletet (a továbbiakban: NGM
rendelet). Az online pénztárgépek üzemeltetését érintő főbb változások a következők:


1. Utólagos rögzítés (NGM rendelet 1. § (5)-(6) bekezdés, 78/F. §)

A jogszabály az eddigieknél részletesebben szabályozza, hogy abban az esetben, ha az
adóalany mentesül a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól (pl.
áramszünet, a pénztárgép meghibásodása, eltulajdonítása, megsemmisülése stb. esetén), a
mentesülés ideje alatt bizonylatolt bevételt hogyan kell utólag rögzíteni a pénztárgépben.
A nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltakor
a pénztárgépben első tételként az adott esemény bekövetkeztétől a nyugtakibocsátási
kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltáig bizonylatolt bevételt
kell rögzíteni (utólagos rögzítés).
Az utólagos rögzítéshez külön adóügyi napot kell nyitni (adóügyi nap: a napi nyitás és napi
zárás parancs végrehajtása között eltelt idő). Az utólagos rögzítéssel érintett időszak egy-egy
adóügyi napjának bevételét egy nyugtán, forgalmi gyűjtőnként egy tételben kell rögzíteni.
Amennyiben az összegek nagysága vagy egyéb körülmény indokolja, az utólagos rögzítéssel
érintett időszak egy-egy adóügyi napjának bevételét több nyugtán is lehet rögzíteni. Az
utólagos rögzítés elvégzését követően az adóügyi napot le kell zárni, és az így keletkező
forgalmi jelentést az utólagos rögzítéssel érintett időszak alatt kiállított adóügyi
bizonylatokkal együtt meg kell őrizni.
Cserepénztárgép – átszemélyesítést követő – működtetése esetén az utólagos rögzítésre
vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. (Lásd még 4. pont)

2. Egyedi mentesítés (NGM rendelet 3. § (1) és (6) bekezdés, 3/A. §)

A változás a pénztárgép üzemeltetési helyének meghatározását, az egyedi mentesítés iránti
kérelem benyújtásának határidejét érinti, továbbá új mentességi szabályokat fogalmaz meg
arra az esetre, ha az adóalany pénztárgép használatra kötelezett tevékenységét közfeladatot
ellátó intézményben végzi.
Az adóalany az állami adó- és vámhatóságtól az erre a célra rendszeresített nyomtatványon –
PTGM nyomtatvány – kérheti a rendeletben meghatározott, elektronikus hírközlő hálózat
útján történő adattovábbítás alóli felmentést (egyedi mentesítés), amennyiben a pénztárgép
állandó üzemeltetési helye olyan helyen található, ahol a rendelet szerinti adatkapcsolat
létesítéséhez szükséges elektronikus hírközlő hálózat önhibáján kívül nem áll rendelkezésre,
és az elektronikus hírközlő hálózat elérése külső antennával vagy egyéb műszaki megoldás
alkalmazásával sem biztosítható, illetve az aránytalan terhet jelent az adóalany számára.
Az egyedi mentesítés iránti kérelem újból benyújtható az egyedi mentesítés lejáratát
megelőzően.
Az adóalany az állami adó- és vámhatóságtól egyedi mentesítést kérhet, amennyiben a
pénztárgép használatra kötelezett tevékenységét közfeladatot ellátó intézményben végzi és a
pénztárgép működése az intézmény közfeladatainak ellátását zavarja, valamint az
intézményen belül nem alakítható ki olyan pénzátvételi hely, ahol a közvetlen adatlekéréssel
megvalósított adatszolgáltatás teljesítése a közfeladatok ellátásában nem okoz működési
zavart.
A kérelemhez mellékelni kell a közfeladatot ellátó intézmény vezetőjének nyilatkozatát a fenti
feltételek fennállásáról.
Az egyedi mentesítés a feltételek fennállásáig érvényes. Amennyiben a feltételek bármelyike
már nem áll fenn, az üzemeltetőnek a feltétel megszűnéséről – a megszűnéstől számított 15
munkanapon belül – tájékoztatnia kell az állami adó- és vámhatóságot.

3. Üzembe helyezési kód igénylése, bejelentett adatok megváltozása (NGM rendelet 44. §
(2)-(2a) és (10) bekezdés, 78/B. §)

A módosítás alapvetően az üzembe helyezési kód igénylésére szolgáló bejelentés, illetve a
már bejelentett adatok megváltozása bejelentésének adattartalmát érinti.
A bejelentésben – PTGREG, PTGTAXUZ nyomtatvány – a pénztárgép üzemeltetési helye
mellett meg kell jelölni a pénztárgép üzemeltetési módját is, vagyis, hogy az üzemeltető a
pénztárgépet állandó üzemeltetési hely esetén egy meghatározott pénzátvételi helyen, változó
telephely esetén több meghatározott pénzátvételi helyen, mozgóboltban vagy mozgó
szolgáltatóhelyen vagy tartalék pénztárgépként kívánja üzemeltetni. (Változó telephelyen,
mozgóboltban vagy mozgó szolgáltató helyen pénztárgépként csak hordozható pénztárgép
helyezhető üzembe, illetve már működő pénztárgép üzemeltetési módja csak hordozható
pénztárgép esetén változtatható meg ezen módokra.)
Továbbá a bejelentésben meg kell adni az üzlet TEÁOR szerinti tevékenységét. A
nyomtatványokon maximum két – az üzlet tevékenységét leginkább jellemző, legnagyobb
bevételt eredményező – TEÁOR szám tüntethető fel.
Abban az esetben, ha a pénztárgépet cserepénztárgépként vagy bérbeadási célból kívánják
üzemeltetni, az üzemeltetés célját is jelölni kell.
Ezúttal hívjuk fel szíves figyelmüket, hogy a 2014. december 31-ig kiadott, de pénztárgép
megszemélyesítéséhez fel nem használt üzembe helyezési kódok már nem használhatók fel.

4. Átszemélyesítés (NGM rendelet 42. § (4) bekezdés, 44. § (3)-(7) bekezdés, 47. § (1a)
bekezdés, 51/B. §, 67. § (6a) bekezdés)

Korábban, ha a pénztárgép üzemeltetőjének személyében változás következett be, az adóügyi
ellenőrző egységet cserélni kellett. A jogszabály módosítása lehetővé tette a pénztárgép
átszemélyesítését.
Az átszemélyesítés az üzembe helyezett pénztárgép más üzemeltetőhöz rendelését jelenti.
A pénztárgép átszemélyesítéséhez szükséges kódra vonatkozó rendelkezések lényegében
megegyeznek az üzembe helyezési kódra vonatkozó előírásokkal.
Ha a pénztárgép üzemeltetőjének személyében az AEE átszemélyesítésével következik be
változás, az üzemeltetőt AEE megőrzési kötelezettség nem terheli, azonban az
átszemélyesítést megelőzően gondoskodnia kell az AEE adatainak kiolvasásáról.
Bérbeadás céljából üzembe helyezett pénztárgépek esetében, amennyiben a pénztárgép nincs
bérlő részére átszemélyesítve, a pénztárgépet a bérbeadó részére kell átszemélyesíteni. Ezt
csak az adott pénztárgéptípusra engedéllyel rendelkező műszerész végezheti el.
Ha a forgalmazó a pénztárgép javításának idejére cserepénztárgépet biztosít, úgy a
cserepénztárgépet az üzemeltető részére át kell személyesíteni. A cserepénztárgép forgalmazó
részére történő visszaszolgáltatásával egyidejűleg pedig a cserepénztárgépet a forgalmazó
részére kell át(vissza)személyesíteni.
Az átszemélyesítésre az új jogszabályi követelményeknek megfelelően működő pénztárgépek
lesznek képesek. Addig a pénztárgépek üzembe helyezése, illetve a cserepénztárgépek
kihelyezése az eddigi gyakorlatnak megfelelően történik.

5. Éves felülvizsgálat (NGM rendelet 48. § (1a)-(1b) és (2)-(4) bekezdés)

A pénztárgépek éves felülvizsgálata kiegészült a forgalmazói szoftver-felülvizsgálattal, de
változtak a szervizes felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezések is.
A pénztárgépek éves felülvizsgálata kötelező. Az éves felülvizsgálat forgalmazói szoftverfelülvizsgálatból,
valamint szervizes helyszíni vizsgálatból áll.
A forgalmazói szoftver-felülvizsgálat a forgalmazó kötelezettsége, amelynek keretében
elvégzi az általa forgalmazott pénztárgépek AEE szoftver jogszabályoknak való
megfelelőségének vizsgálatát és szükség szerinti módosítását (a módosítást szükségessé tevő
jogszabályban meghatározottak szerint). E tényről a forgalmazó az AEE gyártó által kiállított
egyedi azonosító számmal rendelkező igazolást köteles beszerezni, mely igazolást a
szerviznek kell átadnia az adóalany részére a szervizes helyszíni vizsgálat során. A
forgalmazói szoftver-felülvizsgálatot kizárólag az adott típus szervizelésére jogosult
műszerész végezheti.
A szervizes helyszíni vizsgálatot a pénztárgép üzembe helyezését, átszemélyesítését, illetve
legutóbbi éves szervizelését követő 1 éven belül kell elvégeztetnie az üzemeltetőnek. Az éves
felülvizsgálat során a szerviz ellenőrzi, hogy nem történt-e illegális beavatkozás a
pénztárgépen, hogy a pénztárgép működése, működési körülményei megfelelnek-e a
jogszabályi előírásoknak, illetve szükség esetén kicseréli az AEE akkumulátorát. Az éves
felülvizsgálatot a szerviznek a pénztárgépnaplóban dokumentálnia kell.

6. Pénztároló eszköz pénztárgéphez rendelése (NGM rendelet 49/A. §)

Új rendelkezés, hogy a pénztárgéphez hozzárendelten pénztároló eszközt kell tartani.
A pénztároló eszközben levő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint meg kell egyeznie a
pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével, kivéve, ha az
eltérést az üzemeltető működési sajátosságai okozzák és az eltérés mértéke e működési
sajátosságokhoz igazodik. Pénznek kell tekinteni a készpénzt, a forgatható utalványt és a
papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközt.
(A TEÁOR’08 53.1 szerint Postai tevékenységet – egyetemes kötelezettséggel – folytató
adóalanyra eltérő rendelkezések vonatkoznak.)

7. Pénztárgép blokkolása (NGM rendelet 50/B. §)

A pénztárgép forgalmazási engedélyének visszavonása esetén, továbbá abban az esetben, ha
az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép
üzemeltetője részére biztosított szolgáltatást szünetelteti, korlátozza vagy megszünteti,
valamint a pénztárgép megsemmisülése, elvesztése, eltulajdonítása, használatának
szüneteltetése esetén a NAV blokkolja a pénztárgépet.
A pénztárgép blokkolása – fenti esetek függvényében – jogszabályban meghatározott
határnaptól kezdődik, illetve határnapig tart.

8. Bejelentés, adatszolgáltatás (NGM rendelet 51. § (3) bekezdés, 51/A. § (1)-(2) bekezdés,
52. § (1) bekezdés, 53. §)

Módosultak a tartalék pénztárgéppel kapcsolatos bejelentés, a pénztárgép használatból történő
kivonására vonatkozó adatszolgáltatás, valamint a pénztárgép üzemeltetési céljának, helyének
és módjának megváltoztatását érintő bejelentés szabályai.
A tartalék pénztárgépként üzemeltetett pénztárgép tekintetében kizárólag a tartalék pénztárgép
működésének szüneteltetését kell bejelenteni – PTGTAXUZ nyomtatvány –, a szünetelés
megkezdését követő 3 munkanapon belül.
A pénztárgép üzemeltetője az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – PTGTAXUZ
nyomtatvány – köteles az állami adó- és vámhatósághoz adatszolgáltatást teljesíteni,
amennyiben azzal a céllal fejezi be a pénztárgép használatát, hogy az adott pénztárgépet a
továbbiakban nem kívánja üzemeltetni (használatból kivonás). Az adatszolgáltatást a
használatból kivonás tervezett időpontját megelőző 5. napig kell teljesíteni.
A pénztárgép üzemeltetőjének be kell jelentenie az állami adó- és vámhatóság részére az erre
a célra rendszeresített nyomtatványon – PTGTAXUZ nyomtatvány –, ha a csere- vagy
bérbeadási célú pénztárgép üzemeltetésének célját meg kívánja változtatni, az
adatszolgáltatásra okot adó körülmény bekövetkezését követő 5 napon belül.
A pénztárgép üzemeltetője köteles a pénztárgép üzemeltetési helyeként, módjaként bejelentett
adat megváltozását az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – PTGTAXUZ nyomtatvány
– az adat megváltoztatásának időpontját megelőző 5. napig az állami adó- és vámhatósághoz
bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni az adat megváltoztatásának tervezett időpontját
is.
Továbbá az üzemeltető köteles a pénztárgép megsemmisülését, elvesztését, eltulajdonítását,
annak észlelését követően haladéktalanul bejegyezni a pénztárgépnaplóba, és azt az észlelést
követő 5 napon belül, az erre rendszeresített nyomtatványon – PTGTAXUZ nyomtatvány –
bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.

9. Pénztárgépnapló (NGM rendelet 54. § (3)-(4) bekezdés)

A változás a pénztárgépnaplóba bejegyzést tevő személyek körét, valamint a kapcsolódó
adatszolgáltatás határidejét érinti.
A pénztárgépnaplóba bejegyzést a rendeletben meghatározott esetekben az üzemeltető, a
műszerész vagy a forgalmazó tehet.
A műszerész vagy a forgalmazó az üzemeltetőnek (az üzemeltető részéről jelen lévő
személynek) az aláírásával ismerteti el a bejegyzését. Az aláírás megtagadása esetén a
műszerész vagy a forgalmazó jegyzőkönyvet vesz fel, melyben meg kell jelölnie az aláírás
megtagadásának okát. Az aláírás megtagadásáról az üzemeltető az erre rendszeresített
nyomtatványon – PTGTAXUZ nyomtatvány –, az aláírás megtagadásától számított 5 napon
belül adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.

10. Pénztárgép selejtezése (NGM rendelet 55. §)

A pénztárgép selejtezésére vonatkozó szabályok egyszerűsödtek.
Ha a pénztárgép javíthatatlan, akkor a forgalmazónak és az AEE gyártó magyarországi
szervizének ezt a tényt jegyzőkönyvbe kell foglalnia, és a felvett jegyzőkönyv alapján a
pénztárgépet az üzemeltetőnek selejteznie kell, a jegyzőkönyv átvételétől számított 30 napon
belül. Egyéb esetekben a pénztárgép selejtezhető.
A selejtezésről a szerviz jegyzőkönyvet vesz fel. A selejtezés során az AEE-t a szervizzel ki
kell szereltetni. A kiszerelt AEE más pénztárgépbe nem szerelhető be, illetve azt nem lehet
átszemélyesíteni.

11. Cserepénztárgép (NGM rendelet 42. § (1) bekezdés, 78/F. §)

Az üzemeltető kérésére már nem a szerviz, hanem a forgalmazó köteles a javítás idejére, a
bejelentéstől számított 8 napon belül cserepénztárgépet biztosítani.
Cserepénztárgép 2016. december 31-ét követően kizárólag online módon működhet.
A forgalmazó a cserepénztárgép átadásakor azt az üzemeltető részére átszemélyesíti, illetve a
cserepénztárgép visszavételekor magára át(vissza)személyesíti.
Cserepénztárgép – átszemélyesítést követő – működtetése esetén az utólagos rögzítésre
vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. (Lásd még 4. pont)
A nyomtatványok új változata a NAV honlapján elérhető.


Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Forrás: NAV JÁSZAVIG Tájékoztatási osztály

Klíma tájékoztató a javító szakma számára

Beküldve: Hírek

AOE TÁJÉKOZTATÓ (A HKVSZ szakmai támogatásával, történt ez az összeállítás) egyes üvegházhatású hűtőközegekkel kapcsolatos, aktuális előírásokról kattintson ide!

Mi is a helyzet pénztárgép ügyben?

Beküldve: Hírek

Mi is a helyzet a pénztárgép ügyben a szakmai területünkön?!

 

Üdvözöllek kedves olvasóm!

Rögtön az elején tisztázzuk.

Az on-line pénztárgép kérdésének semmi köze sincs a 2016. január 1-től, kötelező „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkcióhoz, amit minden számlázó programnak tudnia kell.

Ez az adatexport kötelező. Ez egy off-line funkció, azaz a programban kell lennie egy gombnak, amit megnyomva, ott és akkor a program a beállított feltételeknek megfelelően kiexportálja a számlázóból az adatokat egy file-ba.

Semmi on-line, ez egy off-line funkció.

Az Autótechnika előző számában írtam, hogy van ezzel egy-két jelentős probléma.

Ez a funkció felvet több kérdést is, akár csak rögtön a vevői adatbázis ellopásának lehetősége, ami nagyon érzékenyen pontja egy vállalkozásnak.

Ezt ki kell védenie a szoftvernek.

A másik, hogy nem tudja a kedves felhasználó, hogy adott esetben, mikor a NAV ellenőr ott áll vele szemben és lekéri az adatokat, mit fog a szoftver kimásolni neki.

Ezt most már Te magad is le tudod ellenőrizni, alkottunk rá egy ellenőrző programot, ami a mi honlapunkon bárkinek ingyenesen rendelkezésére áll.

www.autosoft.hu

Bátran fel lehet tölteni ellenőrzésre bármit, semmilyen információt nem tárolunk el!

Ha be vagy jelentkezve a honlapra, akkor részletesebb adatokat is kiír.

Mielőtt szó esne az on-line pénztárgépekről.

A jelenlegi szabályozás szerint:

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezései alapján az adóalanynak az értékesítésről főszabályként számlát kell kiállítani.

Viszont ha készpénzes értékesítés történik, annak minden feltételével, ÉS a vevő nem kér számlát, akkor nyugtaadási kötelezettség van!

Tehát még nem beszéltünk gépi nyugtaadásról, egyszerűen nyugtaadási kötelezettség van.

A javításoknál lehet életszerű az, hogy aki csak javít, ehhez muszáj elkérnie a forgalmit, abból pedig tud érvényes számlát kiállítani. Ebben ez esetben lehet arról szó, hogy nem kell felkészülnöm a nyugtaadásra.

Elvileg.

Bármilyen lehetősége van a vevőnek arra, hogy nem adja meg az adatait a szabályos számla kiállításához, akkor fel kell készülni a nyugtaadásra.

A NAV ellenőr ezt eddig is megtette, hogy számla nélkül akart vásárolni, és ha nem kapott nyugtát, akkor az garantált büntetés.

A valótlan vevőre szóló számla ugyebár természetesen szabálytalan.

Ha jó sok ilyen számlád van, jó sokba kerülhet, tehát ne legyen szabálytalan számlád.

Ha van bármilyen értékesítés, akár csak a javítás mellett is, bármilyen mennyiségben, vagy értékben, fel kell készülni a nyugtaadásra.

Nem akarok ötleteket adni, de bizony az olajcsere után kannában odaadott maradék olaj sem a javításhoz felhasznált olaj, tehát értékesítés, még ha a számlában nem is veszed külön. De akkor meg ez a baj.

 

Ha úgy gondolod, hogy Te minden esetben számlát adsz, ezért nem kell soha nyugtát adnod, és csak azokat a vevőket szolgálod ki, aki megadják az adataikat, ezért tudsz szabályos számlát adni, akkor erre jól fel kell készülni.

Bármely esetben, a javításkor is, egyértelműen tudni kell a vevőnek, hogy meg kell adnia az adatait, csak akkor jöhet be.

Ennek minden szabályzatban benne kell lennie, ki kell függeszteni, a megrendeléskor egyértelműen tudnia kell a vevőnek ezt a helyzetet, és ennek elfogadásáról nyilatkoznia is kell, előre, írásban.

Nem egyszerű, de csak így nem lehet baj.

A nyugtában van még egy csapda.

A nyugtát a vevőnek oda kell adni. Egyébként a számlát is.

Nem elég odatenni, főképp nem eleve valamilyen gyűjtődobozba dobni, mert úgysem kell neki.

Fontos, hogy vegye át.

NAV ellenőrzés kedvelt bevételi forrása, az odadobott cetli. Még jobb, ha félre van dobva eleve.

A nyugtát a kezébe KELL adni.

 

Nyugtaadás on-line pénztárgéppel.

 

A nyugtaadásnak ez a formája annyival igényel több figyelmet, hogy itt távolról és azonnal lehet ellenőrizni a nyugtaadás tényét, illetve azonnal bekerülnek az adatok a központi adatnyilvántartásba, ahol ezeket kénye kedve szerint ellenőrizgetheti a NAV. Tud szerinte életszerűtlen jelenségeket keresni, összbevételt, időbeni bevételi eloszlásokat és még száz dolgot elemezgetni.

Tehát megvalósul egy folyamatos ellenőrzés.

 

A nyugtaadás előírásai érvényesek a papíros verzióra meg a gépire is.

 

A magyar szabályozás szerint a pénztárgépeket nem lehet egyéb szoftverről vezérelni.

Nincs lehetőség arra, hogy valahol az értékesítési láncban szerepeljen, ez egy külön egység.

Ez egy plusz feladat, plusz költség…

Jelen információk szerint a szoftverünket pénztárgéppé tenni nem fogjuk erőltetni, mert az „Alt Cash Pénztárgépcentrum” szerint akkor az egész szoftvert, a géppel, a monitorral, a billentyűzettel, az egérrel, a nyomtatóval kell engedélyeztetni, adóügyi memóriával ellátni, így zárt rendszerré tenni.

Bármilyen szoftverváltoztatás esetén az egész procedúra kezdődik elölről.

Ráadásul csak az adóügyi nyomtató majdnem kerül annyiba, mint egy pénztárgép.

 

Ha valaki mégis úgy dönt, hogy megfelelő előkészítéssel nem használ pénztárgépet, akkor viszont havonta egyszer a NAV felé le kell jelenteni a készpénzes forgalmat.

Ebben is partner az AutoSoft, a szoftver megteszi ezt a jelentést.

 

Budapest, 2016.04.06  

www.autosoft.hu

Összefoglalva:

Amint látszik, vannak variációk.

Érdemes jól átrágni a dolgokat a döntés előtt, mert utólag sokba tud a dolog kerülni.

 

Ha megbízható szakértő segítségre van szüksége, keressen meg:

Szamosfalvi István, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., 06 1 2840030

Kamarai tagdíj befizetési határidő

Beküldve: Hírek

Megütheti a bokáját, aki március végéig nem fizeti be a kamarai
tagdíja

A kamarai tagdíj összegének megfelelő büntetésnél többet veszíthet az a vállalkozás, amely nem
fizeti be március végéig a kötelező hozzájárulást. Ennél sokkal jobban fáj, ha a cég kikerül a
köztartozásmentes adózói bázisból.
Az ötezer forintos kamarai díj megfizetésének március 31-i határidejére figyelmeztet a Mazars, a
könyvvizsgáló és tanácsadó cég megjegyzi azt is, hogy a tagdíj köztartozásnak minősül, meg nem
fizetésével a társaság kikerülhet a köztartozásmentes adózói adatbázisból, és elveszti az ezzel járó
előnyöket. A Mazars sajtóközleményében hangsúlyozta, hogy azoktól a vállalkozásoktól, amelyek
nem fizetik be a kamarai tagdíjat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végrehajtási eljárásban
szedi be az összeg dupláját.

A kikerülés a köztartozásmentes adózói bázisból leghátrányosabban az ekáer-bejelentésre
kötelezett, kockázatos termékeket (sertéshúst, gyümölcsöt, ruhaneműt) szállítókat érintheti.
Esetükben a mindössze ötezer forintos kamarai tagdíj-mulasztás ahhoz vezethet, hogy a
kockázatos termékek után biztosítékot kell fizetniük, azaz az áruk értékének 15 százalékát előre le
kell tenniük a NAV számlájára - jegyezte meg Borsy János, a Mazars jogi szakértője.
A kamarai törvény 2012-től hatályos módosítása három lényeges változást tartalmazott: a
gazdálkodó szervezetek kötelesek a kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni, a kamarai
közfeladatok ellátásához évente ötezer forint kamarai hozzájárulást kell fizetniük, a kamara pedig
a regisztrált vállalatok számára köteles a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás
gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és
pályázatfigyelés) térítésmentesen nyújtani. A kötelező regisztrációt a kamarák is ellenőrzik.
A közleményben Borsy János kifejtette azt is, ha a területi gazdasági kamara azt állapítja meg,
hogy a gazdálkodó szervezet nem szerepel a kamarai nyilvántartásban, felszólítja, hogy ennek a
kötelezettségének öt munkanapon belül tegyen eleget. Ha a felszólítás eredménytelen, a területileg
illetékes kamara hivatalból regisztrálja a vállalkozást, és az adóhatóság bevonásával intézkedik a
kamarai díjak behajtásáról. Borsy János azt is hozzátette, hogy érdemes a március 31-ei határidőt
betartani, ugyanis az adóhatóság a kamarák által átadott tartozások jogosságát nem mérlegelheti,
ráadásul a végrehajtás megindításának ténye a cégnyilvántartásba is bekerül. 

Forrás: MTI

Klíma: Lassúak vagyunk?!

Beküldve: Hírek

Párkányban, a Duna szlovákiai oldalán tömegesen vizsgáznak a magyar klímaszerelők, miután
az itthoni hatóságok több mint egy éve bedöntötték a hazai rendszert. A párkányi vizsga
ráadásul olcsóbb is, szélesebb körű jogosítványt is ad. Mivel az engedély EU-kompatibilis, a
vizsgán átment vállalkozó már regisztrált vele a magyar rendszerbe, csak épp Szlovákia
gazdagodik.

Párkányban, ahogy átmentünk a hídon, úgy 500 méterre volt a vizsgahely. Aznap úgy nyolcvanan
vizsgáztunk ott, mind magyarok voltunk
– meséli a klímaszerelők szinte hihetetlen történetét Ákos, aki tavaly február óta várt arra, hogy a
magyar hatóságok, illetve az illetékes tárca által előidézett káosz oszoljon, és végre
meghosszabbíthassa az engedélyét. Amikor – csaknem egy év után – elfogyott a türelme, átsétált
Szlovákiába.

Nemzeti körülményesség

Ákos kis építőipari céget visz több mint egy évtizede. Rendszerint sok alvállalkozóval dolgozik, de
csak néhány saját dolgozója van. „Mindent csinálunk” – adja meg a cég profilját, hozzátéve, hogy
építőmérnökként volt már építéskivitelező, de felvállalnak felújítást, ablakcserét és festést is, „ami jön”.
Zömmel családi házakon dolgoznak, de irodai felújítások elől sem ugranak el. A klíma is így lett a
portfólió része. Évente csak úgy 40-50 telepítést végeznek, „egy tétel ez a munkák között, de a
sokoldalúság kifizetődő” – mondja a cégvezető. Ennek megfelelően nem lepődött meg, amikor a
különböző építőipari engedélykötelmek között tavaly januárban kiderült: a klímaszerelési területet is
újraszabályozzák.
Akkor úgy volt, hogy a fejlesztési tárca által életre hívott Nemzeti Klímavédelmi Hatóság az
engedélyek újraosztását, illetve az újraengedélyezési protokollok és a vizsgáztatási feltételek
kidolgozását elvégzi. Egy éve már, hogy Ákos hívogatni kezdte az addig illetékesnek kijelölt
vizsgáztató helyeket, hogy vizsgázni szeretne, mert az engedélye 2015 januárjában lejárt, a
megrendelések teljesítéséhez viszont kiváltaná az új papírokat. Több oktatási központnál is ugyanarra
jutott: a hatóságnak először a vizsgahelyeket kéne akkreditálnia, de ez nem történt meg, így nem
is tudnak vizsgáztatni.

Akinek 2015. február után járt le az 5 éves engedélye, annak megengedték, hogy a
tevékenységét 2015. július 1-jéig folytassa. De az első meghosszabbítást nyáron
újabb követte, így a – valójában – lejárt engedéllyel rendelkezők decemberig
tovább dolgozhattak. Arról senki nem beszélt, hogy a 2015. február előtt lejárt
engedélyeseket kizárták a rendszerből, illetve hogy az igazából szabálytalan, hogy
az 5 évre adott engedélyeket már bő egy éve hosszabbítgatják. Ákosék tavaly nem
is vállaltak klímaszerelést.

Túléltük, de egyáltalán nem tűnt a helyzetünk normálisnak – magyarázta a cégvezető.
Aztán tavaly decemberben kiderült, egy újabb hosszabbítással, 2016. júliusig kért a rendszer az
átalakítás számára haladékot – ami az egész folyamtatot nevetségessé teszi, mivel most sincs
garancia arra, hogy azt követően bármi is változni tudna a vizsgáztatásban. A vizsgaközpontok az
akkreditációra várnak ma is, de nem tudják megmondani, hogy mire kellene készülniük.

A magyar hatóság elérhetetlennek bizonyult

Ahogyan azt bő fél éve megírtuk: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendeletben
kidolgozott (és már többször is módosított) rendszerétől azt várták és várják most
is, hogy a klímaszerelésre csak akkreditált cégeket és szakembereket engedjenek
közel, és megszűnjön az az általános állapot Magyarországon, hogy minden 10 új
klímából 6-7 nem „okleveles”, engedéllyel rendelkező szerelő által kerül a
rendszerbe. Az ígéretekből eddig azonban az égvilágon semmit sem váltottak be.
Az új struktúrából semmi sem látszik működni – legkevésbé az e feladatra felkent
Nemzeti Klímavédelmi Hatóság, melynek létezéséről is csak a honlapja árulkodik, de
az azon található elérhetőségnek nem sok hasznát vettük: se a megadott
telefonszámon nem érhető el a hivatal, se a feltüntetett e-mail-címről nem érkezik
válasz, pedig többször is próbálkoztunk.

Ákos az újabb határidőben sem hisz, ráadásul már megint rég bent vannak a
szezonban, és a cégével még egy évet nem hagyna ki a hatósági teszetoszaság
miatt. Egyszerű szóbeszédből tudta meg, hogy Párkányban megoldhatják a
problémáját – néhány e-mail-váltás után kiderült, ez valóban így is van. Fogta
magát, átsétált, és idén januárban minden különösebb gond nélkül levizsgázott.

A szlovákiai vizsgán magyarok vizsgáztattak magyarokat

A szlovákiai vizsga angol és magyar nyelvű oklevelet adott, ráadásul a határ másik oldalán – ahol az
uniós szabályozás miatt ugyancsak levezénylik a szigorúbb vizsgáztatást – már előrelátó módon (a
csak néhány hónapja, tavaly novemberben elfogadott uniós újraszabályozásnak megfelelően) arra is
vizsgáztatták a jelentkezőket, ami az EU-ban csak 2018-tól lép érvénybe. (Bizonyos alaternatív
hűtőközegek is belépnek a szabályozandó oldalon, de e kívánalmakhoz igazítottan, Szlovákiában
januárban már ezt a kritériumot is letudták a vizsgázók.)

A magyar nyelvű vizsgákon ráadásul az oktatási centrumokból Budapestről is ismert szakik ültek bent,
az akkreditált szlovák vizsgahelyen pedig arról beszéltek, hogy a havi egyszeri vizsganapra már
Magyarországon is fel lehet készülni, mivel a szükséges ismereteket a magyaroknak magyar
szakemberek adják át, hogy minél gördülékenyebben levizsgázhassanak.
Korábban azt az információt kapta, hogy az ismert magyarországi oktatási központokban (mint
amilyen a Colombus, a Hóbagoly vagy az F2 is) több mint ezer szaki vár arra, hogy az engedélyét
újravizsgázással meghosszabbíthassa. Az itteni vizsga díjára azt kalkulálták hozzáértők, 100 ezer
forint lehet. Ezzel számoltan is 100 millió forintot bukik el a magyar képzési rendszer, mivel a díjakat
most már tömegesen Szlovákiában fizetik be a klímások – ráadásul Ákos vizsgája mindennel együtt
240 euróba, vagyis közel 80 ezer forintba került.
Ákos engedélyét, illetve azt, hogy a cégének EU-kompatibilis papírja van a megfelelésről, egy nap
alatt regisztrálták a magyar hatóságok.

 

Forrás: Iposz Hírlevél

Online pénztárgép kötelezettség

Beküldve: Hírek

 

2016. szeptember 30-tól és 2017. január 1-jétől a kormány további ágazatokra terjeszti ki
az online pénztárgépek használatának kötelezettségét – jelentette be Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter budapesti sajtótájékoztatóján.

A vállalkozásokat és a magánszemélyeket terhelő adók csökkentése mellett a korábbiaknál jóval
szigorúbban kíván eljárni a kormány az adóelkerüléssel szemben – hangsúlyozta Varga Mihály.
Hozzátette: a feketegazdaság visszaszorításában jelentős szerepet játszott az online pénztárgépek
használatának és az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER) bevezetése.
A gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet, a
motorkerékpár-alkatrész kereskedelmet és javítást végzők, a plasztikai sebészeti tevékenységet
folytatók, a diszkót, illetve táncteremet működtetők, a ruházati tisztító szolgáltatást végzők és a
különböző fizikai közérzetet javító és testedzési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások lesznek
kötelezettek az online pénztárgép használatára szeptember 30-ától, 2017. január 1-jétől pedig a
pénzváltók csatlakoznak az online rendszerhez – tudatta Varga Mihály. A tárcavezető
megjegyezte, hogy 2017. január 1-jétől a személyszállító tevékenységet végző taxisok és uberesek
bevételéről is online adatokat kell szolgáltatni a NAV-nak.

A tárcavezető leszögezte: a pénztárgéprendelet módosításának előkészítésekor megvizsgálták,
hogy melyek azok a szolgáltató szektorok, amelyek esetében az átlagosnál lényegesen magasabb a
bevételek eltitkolásának aránya. A bevezetés időpontjánál szintén körültekintően járt el a
kormány, hiszen az érintetteknek megfelelő idő áll rendelkezésükre a készülékek beszerzéséhez.
Jelenleg 217 ezer online pénztárgép üzemel az országban többek között a kereskedelmi
egységekben, benzinkutaknál, a gyógyszertárakban, a vendéglátó üzletekben és a szállodákban –
emlékeztetett a tárcavezető kiemelve: a tárca számításai szerint 2014-ben 150-200 milliárd forint
többlet adóbevételt eredményeztek ezek a pénztárgépek a költségvetés számára, 2015-ben további
mintegy 60-90 milliárdos többletbevétel köszönhető a rendszer működésének.
A jogkövetően működő vállalkozások pozitív visszajelzése, a nemzetközi érdeklődés mellett az
államkassza bevételi adatsora is bizonyítja a rendszer sikerességét – emelte ki Varga Mihály.

Forrás: IPOSZ Hírlevél