Ez a honlap sütiket (Cookie-kat) használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához!

Adatvédelmi tájékoztató!

 

Lapszemle: kötelező kamarai tagság

Beküldve: Hírek

A kötelező kamarai tagsággal kapcsolatos, aktuális híreket szedtük egy csokorba.

{tab=Rezsiemelés kötelező kamarai tagsággal}

Rezsiemelés kötelező kamarai tagsággal

Az írás a Népszabadság 2014. 05. 20. számában jelent meg.

A kis és közepes cégek terhei nőnek a tervek szerint, mégis a multik és a bankok irányíthatják majd a jövőben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát.

Nagyipari rezsinöveléssel indulna a miniszterelnök által beharangozott ipari rezsicsökkentés – legalábbis a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetésének szándékai szerint.

Az MKIK a kötelező kamarai tagság ismételt bevezetésére tenne javaslatot. Ezzel a kis- és közepes vállalkozások terhei nőnének: a 2016-tól bevezetni tervezett rendszer a ma fizetett évi ötezer forintos hozzájárulásnál magasabb terhet jelentene a most csak regisztrációval rendelkező vállalkozóknak, igaz, a jelenleg is tagoknak alacsonyabb díjat. A kamara mindezzel párhuzamosan némileg eltérne a korábban hirdetett egy tag – egy szavazat elvtől: a gazdasági erő szerint is súlyoznának. Ez alapján viszont a kis- és középvállalkozások tömege helyett inkább a multinacionális cégeket képviselheti majd a szervezet.

Az MKIK-nál készült előterjesztés szerint a szervezet azért lépne fel a kormánynál, hogy 2016 januárjától minden cég számára tegyék teljesen kötelezővé a tagságot. A Népszabadság birtokába került előterjesztést az MKIK következő küldöttgyűlésén már tárgyalnák is. Az indoklás szerint a lépéssel befejezhetnék a kötelező regisztrációval megkezdett folyamatot, hiszen a vállalkozók jelentős része a ma kötelező regisztrációt és a kamarai hozzájárulás megfizetését már ma is tagságként éli meg. Hangsúlyozzák, hogy az agrárgazdasági kamarában már létezik a kötelező tagság.

Az indokok között szerepel még, hogy „a kamarai rendszer a jelenlegi struktúrájában további feladatok hatékony ellátására nem alkalmas”. Ezenkívül az is, hogy így segíthetik a kormányzattal a következő négy évre közösen meghatározott gazdaságpolitikai, gazdaságfejlesztési célok megvalósulását.

A kötelező tagsággal párhuzamosan természetesen egységesítenék a kamarai tagdíj mértékét is. Az új tagdíjnak persze legalább akkora forrást kell biztosítania, mint amennyit a tagdíj és a kamarai hozzájárulási díj együttesen most jelent.
Az MKIK-nál fellelhető 2012. évi eredmény kimutatás szerint két éve 2,3 milliárd forint jött be a területi kamarákhoz a nem tagok kötelező hozzájárulásából. Önkéntes tagdíjként 892 millió forint érkezett. (2013-ban több mint 2,5 milliárd forint hozzájárulási díj folyt be, míg 2014 márciusáig 1,75 milliárd – ám mérleg nélkül nem tudni, mennyi volt a valódi tagoktól származó tagdíjbevétel.)

Az önkéntes tagok persze kevesebben vannak és többet is fizetnek – vagyis az egységesítés annyit jelent majd, hogy a jelenlegi tagoknak csökken a díjuk, míg a most csak a kötelező ötezret fizetőknek növekedhet majd. Arról egyelőre nem tesznek említést, hogy pontosan mennyi is lenne az egységesen, a kötelező kamarai tagság után fizetendő összeg.

Az azonban biztos, hogy az új „felállásban” a kamarai választási rendszert is átalakítanák. A dokumentum szerint törvényben biztosítanák, hogy „az egy tag – egy szavazat elv megtartása mellett a képviseleti rendszer gazdasági súly szerint épüljön fel”. Ez az egységesített kamarai díj mellett különös helyzetet teremthet.

Ebben az esetben ugyanis a kis- és középvállalkozások éppen annyit fizetnének kötelező kamarai díjként, mint a nagyobbcégek, a multinacionális vállalatok vagy a pénzintézetek. Azonban a kisvállalatok – kisebb gazdasági súlyuk miatt – kevesebb beleszólást kapnának a kamara életébe, mint a náluk sokkal jelentősebb pozíciót betöltő nagyok. A javaslat tulajdonképpen előkészíti a nagyvállalatok, bankok, biztosítók és multinacionális vállalatok hatalomátvételét az MKIK irányításában.

{tab=Kötelező lehet a kamarai tagság?}

Kötelező lehet a cégek számára a kamarai tagság?

2014.05.20. MTI Eco-Népszabadság.

Kötelező kamarai tagságot vezetne be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) - írta a Népszabadság keddi számában.  

A lap birtokába került MKIK-előterjesztés szerint 2016 januárjától minden cég számára kötelező lenne a tagság, a mostani évi ötezer forintos hozzájárulásnál magasabb terhet jelentene a vállalkozóknak, a jelenleg is tagoknak viszont alacsonyabb díjat.

Az indoklás szerint a lépéssel befejezhetnék a kötelező regisztrációval megkezdett folyamatot, hiszen a vállalkozók jelentős része a ma kötelező regisztrációt és a kamarai hozzájárulást is tagságként éli meg.

A kamara mindezzel párhuzamosan némileg eltérne a korábban hirdetett egy tag-egy szavazat elvtől: a gazdasági erő szerint is súlyoznának. Az előterjesztést az MKIK következő küldöttgyűlésén már tárgyalnák is - olvasható a lapban.

Szerző: MTI Eco- Népszabadság

{tab=Megerősítették...}

Megerősítették: jöhet a kötelező kamarai tagság

2014. május 22. 11:05 | piacesprofit.hu

Megerősítette a kötelező kamarai tagságról szóló terveket Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) főtitkára. A kamarai vezető szerint ugyanis a cégekre már most is anyagi kötelezettséget ró a kötelező regisztráció, ám akik regisztráltak, nem rendelkeznek azokkal a jogokkal, mint a tagok.

Mint a Piac & Profit korábban közölte, az MKIK-előterjesztés szerint 2016 januárjától minden cég számára kötelező lenne a tagság, a mostani évi ötezer forintos hozzájárulásnál magasabb terhet jelentene a vállalkozóknak, a jelenleg is tagoknak viszont alacsonyabb díjat. Dunai Péter megerősítette, hogy május 28-án a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara éves küldöttgyűlésén tárgyalják meg a kamarai rendszer továbbfejlesztésére tett javaslatot, amely tartalmazza a kötelező tagság bevezetésére vonatkozó kezdeményezést. Dunai Péter hangsúlyozta: részletkérdések még nem dőltek el, ám a kötelező kereskedelmi és iparkamarai tagság azokra a működő gazdálkodó szervezetekre vonatkozna, amelyekre jelenleg kiterjed a kötelező kamarai regisztráció hatálya. (Hogy mit és hogyan kell jelenteni, arról itt találja a részleteket.)


Az MKIK főtitkár emlékeztetett arra, hogy a kötelező kereskedelmi és iparkamarai regisztráció három éve hatályos, és hangsúlyozta, hogy a tapasztalatok alapján érdemes továbblépni, a kötelező regisztrációt kötelező kamarai tagsággá alakítani. Dunai Péter ismertetése szerint úgy szeretnék bevezetni a kötelező tagságot, hogy a kötelező kamarai tagdíj fizetésével a mikro- és kisvállalkozói kör terhe ne növekedjenek.


Az ipari és kereskedelmi kamarai rendszernek a jövőben is akkora bevételre van szükség, mint amennyi jelenleg a kötelező regisztrációs rendszerhez köthető kamarai hozzájárulásból, illetve az önkéntes kamarai tagsági díjból adott – fejtette ki az MKIK főtitkára. Dunai Péter szerint ugyanakkor a tagdíjat úgy kell meghatározni, hogy ebből a tételből ne keletkezzen több bevétele a kereskedelmi és iparkamaráknak, hiszen a mostani vállalkozói befizetésből származó bevétel elég a nem állami forrásból finanszírozott közfeladatok, kamarai szolgáltatások ellátásához. Ez azt jelentené, hogy a vállalkozók több mint 90 százalékánál nem változnának a befizetési terhek, ugyanakkor a növekedés azoknál az erős középvállalatoknál, illetve nagyvállalatoknál jelentene meg, amelyek jelenleg nem tagjai a kereskedelmi és iparkamarának.


Magyarországon az agrárkamaránál két éve kötelező kamarai tagság van, miközben a kereskedelmi és iparkamaráknál a kötelező kamarai regisztráció kvázi kötelező tagságot takar, hiszen éves fizetési kötelezettséggel párosul, ugyanakkor  a regisztrálók ezért nem vehetnek igénybe minden kamarai szolgáltatást, csak a tagsággal rendelkezők. (Hogy mit kapnak ma a cégek a kamarai regisztrációért, azt itt megtalálja.)

Kinek nem kell fizetni?
A 2014. évi kamarai hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége nem vonatkozik azokra a vállalkozásokra, amelyek 2014. január 1-én, illetve azt követően folyamatosan szünetelnek. Ha 2014. január 1-ét követően kezdi meg a tevékenység szüneteltetését, akkor a jogszabály értelmében az adott évre fizetési kötelezettsége van. Nem kell bejelentkeznie a kamarába a mezőgazdasági tevékenységet főtevékenységként végző szervezeteknek és az őstermelőknek – mondja Pósa Lívia könyvelő.

{/tabs}