Sajnálatos szerelő aknás baleset történt!

Szerző: | aug 8, 2020 | Hír, Kiemelt

Ez az eset minden járműfenntartó vállalkozásra figyelmeztető amely üzemeltet szerelő aknát a telephelyén!

Ez a tegnapi hír borzolja a kedélyeket, mely azonban már most látható, hogy fókuszba fogja helyezni a hatósági ellenőrzések során a szervizekben a közlekedő utak kijelöltségétől kezdve a szerelőaknák gépjárműfenntartói, munkavédelmi megfelelőségén keresztül a figyelemfelhívó táblák meglétét is!
Információink szerint péntek délelőtt Szombathelyen egy Körmendi úti telephelyen másfél-két méter mély aknába esett egy férfi és súlyosan megsérült.
A balesetet szenvedett férfi nem szerelt, hanem sétált és közben lépett véletlenül a másfél-két méter mély aknába. A mentők súlyos fejsérüléssel szállították a szombathelyi kórházba.

https://www.vaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/aknaba-zuhant-es-sulyosan-megserult-egy-ember-szombathelyen-4180121/

Minimálisan az alábbi főbb szempontokat nézze át mindenki a saját telephelyén!
A figyelemfelhívó, tiltó táblák, piktogramok, feliratok elhelyezésével kapcsolatba a hatóság a „szemmagasságot preferálja” az alábbi jogszabályi hely alapján:

2/1998. (I. 16.) MüM rendelet
Hatályos: 2015.10.01 –a munkahelyen alkalmazandó biztonsági
és egészségvédelmi jelzésekről

  1. § (2) A jelzőtáblát megfelelő magasságban, a látómező és az esetleges akadályok figyelembevételével, jól megvilágított, könnyen hozzáférhető és jól látható helyen, takarásmentesen kell elhelyezni, általános veszély esetén az adott terület határánál vagy bejáratánál, konkrét veszély vagy tárgy esetén pedig annak közvetlen közelében.

3,5t alatti szervizekben, ahol akna van, ott a 17/1993(VII.1)KHVM rendelet Gépjárműjavítás Biztonsági Szabályzata által behivatkozott aknaszabvány szerinti aknaszegély kialakításnak a vizsgálóberendezések telepítettségének függvényében, de végig meg kell lennie.
17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet
Hatályos: 2017.01.03 – az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról

  1. számú melléklet a 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelethez32

Gépjárműjavítás Biztonsági Szabályzata

1.1. A Gépjárműjavítás Biztonsági Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek meghatározása szempontjából kiterjed a szervezett munkavégzés keretében végzett gépjárműfenntartó tevékenységre, függetlenül attól, hogy azt milyen szervezeti vagy tulajdoni formában végzik.

1.2. A fegyveres erőkre, fegyveres testületekre a szabályzat hatálya annyiban terjed ki, amennyiben más jogszabály eltérően nem rendelkezik.

1.3. A Szabályzat alkalmazásában gépjárműfenntartó tevékenység a gépjárműveken33 – kivéve a trolibuszokat – és ezek pótkocsijain (a továbbiakban együtt: gépjármű) végzett, a külön jogszabályban34 meghatározott tevékenység.

1.4. A Szabályzat a gépjárműveken végzett javítási, fenntartási munkák biztonságos végzéséhez szükséges feltételeket, tennivalókat írja elő. A Szabályzat nem tartalmazza azokat az előírásokat, amelyek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés vonatkozásában jogszabályok és munkavédelmi tartalmú szabványok írnak elő.

3.1. A munkáltatónak a gépjárműfenntartó tevékenységet a Szabályzatban meghatározottak, továbbá a munkavédelemre vonatkozó egyéb jogszabályok, szabványok előírásai szerint úgy kell megszervezni, hogy a munkavégzés közben keletkező veszélyek a biztonságos munkavégzést ne akadályozzák, a munkát végzők egészségét ne veszélyeztessék.

3.2. A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló az általa végzett mindenkori gépjárműfenntartó tevékenységről és a tevékenységhez kapcsolódó munkaeszközök használatáról – gépjárműtípus, munkaeszköz változás esetén is – elegendő és megfelelő oktatást kapjon az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekről38. Az oktatásnak kapcsolódnia kell a keletkező új veszélyforrások ismertetéséhez.

3.3. A munkáltatónak szabályozni és jelezni kell azokat a munkahelyeket, ahol a gépjárműfenntartó szervezet munkavállalóin kívül a munkavégzés hatókörében más személyek nem tartózkodhatnak.

3.4. A munkavállaló köteles a munkavégzés során a Szabályzat előírásait, valamint a munkáltató által az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljából hozott intézkedéseket betartani, továbbá a szakképesítéséhez kapcsolódó munkavédelmi ismeretek szerint dolgozni.

3.5. Ha a munka tárgyában, a munkaeszközökben, valamint a környezetben olyan változások, hibák keletkeznek, amelyek a munkavégzés biztonságát veszélyeztetik, a veszélyforrás megszüntetéséig a munkavégzést a munkát végzőnek fel kell függesztenie.

6.7. Szerelőaknák, alsó munkaterek

6.7.1. A szerelőaknákat úgy kell létesíteni, hogy azokba könnyen, veszély nélkül le lehessen járni és veszély esetén gyorsan elhagyhatók legyenek. Kialakításuk a vonatkozó szabvány vagy azzal legalább egyenértékű követelményeknek megfelelő kell legyen.

51 MSZ–07–4050.

6.7.2. A szerelőaknákba, alsó munkaterekbe vezető lépcsős lejáró nem lehet meredekebb mint 45°, fokmagassága legfeljebb 0,25 m lehet, belépőszélessége legalább 0,14 m kell legyen. Vészkijáratként szolgáló lépcső meredeksége legfeljebb 60° lehet.

6.7.3. A legfeljebb 9,0 m hosszú aknánál a második lépcső helyén nem éghető anyagból készült lépésbiztos kijárat (pl. rögzített egyágú létra) létesítése is elegendő.

6.7.4. Ha az akna hosszúsága egyidejűleg több gépjármű ráállását teszi lehetővé, a gépjárművek közötti aknaelhagyáshoz mozgatható lépésbiztos kijárót kell alkalmazni (pl. beakasztható lépcsők, egyágú létrák).

6.7.5. Az alsó munkaterekbe vezető lejáratok peremeit figyelmeztető színjelzéssel kell ellátni és a lejáratokat kielégítően meg kell világítani.

6.7.6. Az alsó munkatérbe vezető lépcsőket korláttal, kapaszkodóval kell ellátni. A lépcsőkar első és utolsó fellépőjét figyelmeztető színjelzéssel kell jelölni.

6.7.7. Azoknál a szerelőaknáknál és alsó munkatereknél, amelyeknél tűz- és robbanásveszélyes gázok, gőzök veszélyes mennyiségben történő előfordulásával kell számolni, és amelyekben kivitelük által nem biztosított a kielégítő természetes légcsere, mesterséges szellőztetést kell létesíteni, amely biztosítja, hogy a gázelegy alsó robbanási koncentrációja ne alakuljon ki.

6.7.8. Azoknál a szerelőaknáknál és alsó munkatereknél, amelyeknél mérgező vagy egészségre káros gázok, gőzök veszélyes mennyiségben történő előfordulásával kell számolni, mesterséges szellőztetést kell létesíteni annak biztosítására, hogy az egészségre káros koncentráció ne alakulhasson ki.

8.6. Munkavégzés szerelőaknában

8.6.1. A gépjármű kialakításától függően az aknára való ráálláskor és lejövetelkor irányító személy segítségét kell igénybe venni. Az irányítást végző személynek meg kell győződni a beállás akadálytalanságáról és veszélytelenségéről.

8.6.2. A gépjárművek aknára történő állításakor minden esetben biztosítani kell az aknába való könnyű le- és feljárás lehetőségét.

8.6.3. A gépjárművek aknára történő állítása előtt ellenőrizni kell, hogy az aknára telepített emelők alsó végállásban legyenek.

8.6.4. Az aknába történő le- és feljárás csak erre a célra kialakított lépcsős feljárókon történhet.

8.6.5. Amennyiben a szerelőaknán, ha a gépjárművek folyamatos megvizsgálása, javítása befejeződött vagy a gépjárművek vizsgálatára, javítására nem használják, annak használaton kívüli részét be kell fedni vagy korláttal kell határolni.

8.6.6. Lefedetlen szerelőakna fölött az átlépés tilos.

8.6.7. A mesterséges szellőztetésű akna szellőző berendezését a belépés előtt működtetni kell. Ugyancsak működtetni kell az akna felett vagy közelében végzett nyílt lánggal, szikraképződéssel járó munkák megkezdése előtt akkor is, ha használaton kívül van helyezve.

8.6.8. Mesterséges szellőztetéssel ellátott aknában nyílt lánggal vagy szikraképződéssel járó munkavégzést csak a szellőztetés működtetése esetén szabad végezni. A munkavégzés környezetében lévő gyúlékony anyagokat el kell távolítani.

8.6.9. Mesterséges szellőztetéssel nem rendelkező aknában nyílt lánggal vagy szikraképződéssel járó tevékenységet csak a helyiség általános mesterséges szellőztetésének a gépjármű aknára állása előtt történő legalább 20 perces működtetése után lehet végezni. A szellőztetést úgy kell méretezni, hogy biztosítsa az akna átszellőzését is, és a munkavégzés alatt működtetni kell.

8.6.10. Az aknában anyagokat, alkatrészeket tárolni, alkatrészjavítást végezni tilos.

8.6.11. Az aknában elhelyezett, a leürített elhasználódott olajokat tartalmazó tartályokat a műszak végén mindenkor ki kell üríteni.

8.6.12. Ha az akna hosszmérete lehetővé teszi több gépjármű egyidejű ráállását, az egyes gépjárművek között az akna elhagyásához megfelelő távolságot kell biztosítani.

8.6.13. A szerelőakna fölött álló gépjármű homlok és hátlapján történő munkavégzéshez legalább 1,0 m széles biztonságos áthidalót kell használni.

8.6.14. Az aknában tüzelőanyag leürítést végezni tilos.

8.6.15. Ha szükséges a járó motorú gépjármű alatti munkavégzés (vizsgálat), fejvédő egyéni védőeszközt kell használni.

8.6.16. Az aknát állandóan tisztán kell tartani, az elfolyt olajat, zsírt stb. azonnal fel kell tisztítani.

 

6.2.8. A közlekedési utakat olyan számban és módon kell kialakítani, hogy rendeltetési céljuk szerint gépjárművel vagy gyalog biztonságosan lehessen közlekedni rajtuk és az utak mellett dolgozó személyeket a közlekedés ne veszélyeztesse.

6.2.9. Gépjárművek részére kijelölt közlekedési utak szélessége oldalanként legalább 0,5 m-rel haladja meg a várható legszélesebb gépjárművet.

6.2.10. A gépjárművek számára kijelölt közlekedési utakat legalább 1 m távolságra kell vezetni a személyközlekedést szolgáló ajtóktól és kapuktól, átjáróktól és lépcsőkijáratoktól.

6.3. Menekülési utak és vészkijáratok

6.3.1. Az egyes munkahelyeken az ott végzett tevékenység alapján megfelelő számú, elhelyezésű, kialakít

AOE ügyvezetése 2020. 08.08